Az egysajtolású és kettős préselésű rozsdamentes acél csőszerelvények összehasonlító elemzése
A rozsdamentes acél csőrendszerekben az egyszeres sajtolás és a dupla préskötés az általános csatlakozási mód. Az alábbiakban részletes összehasonlítást adunk a mechanikai teljesítmény, a tömítési teljesítmény, az alkalmazási forgatókönyvek szempontjaiból, és alátámasztó adatokat is tartalmaznak, figyelembe véve a hazai és nemzetközi szabványokat és kutatási eredményeket.
1. Nemzetközi szabványok összehasonlítása
1.1. ASTM A270 és ASTM A312
ASTM A270ésASTM A312Az American Society for Testing and Materials (ASTM) által közzétett kulcsfontosságú szabványok, amelyeket széles körben használnak a rozsdamentes acél csövek és szerelvények gyártásában.
ASTM A270: Elsősorban rozsdamentes acél csövekben történő egészségügyi alkalmazásokhoz használják, hangsúlyozva a tisztaságot és a korrózióállóságot. Ez a szabvány meghatározza a fizikai tulajdonságokat, de nem összpontosít a présszerelvények egyedi jellemzőire.
ASTM A312: Ipari rozsdamentes acél varrat nélküli és hegesztett csövekre vonatkozik, hangsúlyozva a szilárdságot és a korrózióállóságot nagy nyomáson és magas hőmérsékleten. Ez a szabvány szorosan kapcsolódik a présszerelvények, különösen a kettős présszerelvények szilárdsági követelményeihez.
1.2. EN 10312
EN 10312egy európai szabvány, amely lefedi a vékonyfalú rozsdamentes acél csövek és szerelvényeik specifikációit, beleértve a présszerelvényeket is.
Egysajtolású illesztés: Az EN 10312 szabvány értelmében az egyszeres présszerelvényeknek meg kell felelniük bizonyos szakítószilárdsági és nyomásállósági követelményeknek, de csak korlátozottan használhatók nagynyomású alkalmazásokban.
Dupla prés-illesztés: Ebben a szabványban a dupla présszerelvények inkább ajánlottak, különösen nagynyomású és ipari alkalmazásokhoz. A szabvány előírja a kettős préskötéseket, hogy megfeleljenek a szigorú tömítési és kifáradási ellenállási teszteknek.
2. Nemzetközi kutatási eredmények
2.1. Szakítószilárdság és csatlakozási szilárdság tanulmányok
Egyes nemzetközi tanulmányok, például azok, amelyek aJournal of Materials Processing Technology, megvizsgálták a rozsdamentes acél présszerelvények szakítószilárdságát és csatlakozási szilárdságát:
Kutatási eredmények: A dupla présszerelvények szakítószilárdságban felülmúlják az egyszeres présszerelvényeket, átlagosan körülbelül 15-20%-os növekedést mutatva. Ennek az az oka, hogy a kettős préselés egyenletesebb feszültségeloszlást biztosít, csökkentve a helyi feszültségkoncentrációt.
Alkalmazási forgatókönyvek: A tanulmány különösen kiemeli, hogy a dupla présszerelvények jobbak a hosszan tartó stressztűrést igénylő környezetben, például a tengeri, petrolkémiai és nukleáris iparban.
2.2. Fáradtságállósági tanulmányok
Egy másik tanulmányban, amelyet aInternational Journal of Fatigue, a kutatók tesztelték a rozsdamentes acél présszerelvények teljesítményét ismételt terhelés mellett, hogy elemezzék a fáradtságállóságukat:
Kutatási eredmények: A dupla présszerelvények még 500,000 terhelési ciklus után is megőrizték a jó tömítést és szerkezeti integritást, míg az egyszeri présszerelvények enyhe szivárgást mutattak 300,000 ciklus után. Ez azt jelzi, hogy a dupla présszerelvények élettartama hosszabb nagyfrekvenciás használati körülmények között.
2.3. Tömítési és szivárgásmegelőzési tanulmányok
A németországi Fraunhofer Intézet által végzett tanulmány a tömítési teljesítményre összpontosított:
Egysajtolású illesztés: Normál hőmérsékleten és nyomáson az egyes présszerelvények szivárgási sebessége 10^-5 cm³/s tartományba esik, ami megfelel az általános lakossági vízrendszerekre vonatkozó szabványoknak.
Dupla prés-illesztés: A dupla présszerelvények szivárgási sebessége kisebb, mint 10^-6 cm³/s. Nagynyomású vagy korrozív környezetben a dupla présszerelvények lényegesen jobb szivárgásmegelőzést mutattak. A tanulmány rámutatott, hogy a kettős présszerelvények kettős tömítőszerkezete nagyban növeli a tömítés megbízhatóságát.
3. Nemzetközi pályázati forgatókönyvek
3.1. Ipari és nagynyomású rendszerek
Európa: Európában a dupla présszerelvényeket széles körben használják sokemeletes épületekben és ipari csőrendszerekben, különösen a nagynyomású gőz- és gázátviteli rendszerekben, ahol a nagy nyomásállóság és a tömítés kritikus fontosságú.
Észak Amerika: Észak-Amerikában az olaj- és gázipar jellemzően dupla présszerelvényeket választ a hosszabb élettartamuk és a zord környezetben való kiváló tömítési teljesítményük miatt.
3.2. Közlétesítmények és lakóépületek
Európai szabványok(mint például az EN 10312) szintén javasolják a dupla présszerelvények használatát a lakó- és kereskedelmi épületek vízellátó rendszereiben, különösen a sokemeletes épületeknél, a hosszú távú stabilitás és biztonság érdekében.
Egyesült Államok: Az egyesült államokbeli lakossági vízellátó rendszerekben az egyszeres présszerelvényeket gyakrabban alkalmazzák egyszerű telepítésük és alacsonyabb költségük miatt, de a szabályozások jellemzően kettős présszerelvényeket írnak elő a sokemeletes épületeknél.
Következtetés
A hazai és nemzetközi szabványok és kutatási eredmények integrálásával a következő következtetések vonhatók le:
Mechanikai teljesítmény: A nemzetközi tanulmányok és szabványok is alátámasztják a kettős présszerelvények kiváló szakítószilárdságát, fáradással szembeni ellenállását és tömítési teljesítményét, különösen nagy nyomású és összetett környezetben.
Tömítés és szivárgás megelőzés: A nemzetközi szabványok (mint például az EN 10312) és a kutatások hangsúlyozzák a kettős présszerelvények kiváló tömítőképességét, így alkalmassá teszik őket az igényesebb ipari és lakossági alkalmazásokhoz.
Alkalmazási forgatókönyvek: A dupla présszerelvényeket világszerte széles körben használják sokemeletes épületekben, ipari csővezetékekben és nagynyomású rendszerekben, míg az egyszeres présszerelvények jobban megfelelnek a költségérzékeny és kevésbé igényes alkalmazásoknak.
A hazai és nemzetközi adatok és szabványok kombinációja átfogóbb és tudományosabb alapot ad a projekt megfelelő szerelvényeinek kiválasztásához. További mélyreható kutatások vagy konkrét alkalmazási ajánlások érdekében a vonatkozó szabványok és műszaki irodalom tanulmányozása szükséges.